Olimpia részvény? Nooormális?

Olimpia részvény? Nooormális?

Nagyon sok pro és kontra érv hangzik el az elmúlt hónapokban a 2024-es olimpia megrendezése kapcsán. Szerintünk van egy olyan megoldás is, amiben a jelenleg ütköző álláspontok képviselői úgy juthatnak konszenzusra, hogy közben nem kell semmilyen rossz kompromisszumot megkötniük. Egy korszerű, előremutató, piaci alapú és aktuálpolitika-mentes verzió. Lehet naívak vagyunk, de…

Miért is ne lehetne az olimpiát teljes egészében átlátható módon, valódi üzleti alapon megszervezni? Egyrészt mi lennénk az elsők a világon, akik ezzel próbálkoznak, sokkal nagyobb publicitást élvezve és nagyságrendileg javítanánk az aspiránsi pozíciónkat. Másrészt a leginkább felvetett ellenérvek, az elszaladó költségek, a túl nagy GDP-arányos kitettség, a korrupciós kockázat, a közpénzek elherdálása, a jövő generációinak eladósítása, az esetleges államcsőd veszélye mind-mind okafogyottá válnának. Hogyan?

Mi lenne, ha teljes olimpiai projektet egy erre a célra létrehozott, a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett nyilvános részvénytársaság szervezné meg? Az olimpia megvalósításának teljes tőkéjét magánbefektetők, de akár cégek, külföldi magánszemélyek és cégek is adhatnák. Értelemszerűen, aki bízik a sikerében és eredményességében az jegyezhet Olimpia-részvényt. Aki pedig nem, az is nyugodt maradhat, hiszen az adófizetők pénze érintetlen maradna.
A részvényekkel természetesen lehetne kereskedni, lenne másodlagos piacuk. Aki időközben meggondolja magát, eladhatná részesedédét, aki pedig mégis meglátja a fantáziát, na és persze a profitot az olimpiában, az vehetne a tőzsdén. Az olimpia végével, mondjuk 2025-ben a társaság teljesen megszűnne, vagyona, nyeresége/vesztesége teljes egészében a tulajdosok között kerülne felosztásra, a részvény mintegy kötvényként viselkedne.
Ha egy ilyen Olimpia-részvény jegyzése során nem gyűlne össze a kellő tőke a finanszírozáshoz, akkor az olimpia nem valósulna meg. Mintha egy népszavazáson a nemek kerülnének többségbe. Ha viszont összegyűlik a kellő mennyiségű pénz, akkor mint egy normálisan működő tőzsdei Nyrt. esetében, a részvényesi közgyűlés által megválasztott menedzsment vezetné, tervezné és irányítaná a szervezést. Magyarország megkapná az olimpiáját, ámde adófizető forintokból egy darab se kerülne elköltésre. Viszont egy nyilvánosan működő tőzsdei vállalat nagyságrendekkel transzparensebb működést tenne lehetővé. Az alvállalkozók, résztvevő cégek piaci alapon, tendereztetés során kerülnének kiválasztásra, a korrupciót, a túlárazást, a költségek irreális elszállását és az ellenzők által oly sokszor sorolt érveket a lehető leghatékonyabban kiküszöbölve.

Hogy honnan lenne rá pénz? Nos, nézzünk pár adatot a hazai lakossági megtakarításokról. A magyar lakosság vagyonának tekintélyes része ketyeg jelenleg nem túl nagy hozamot biztosító kamaton vagy látra szóló betétként. Összesen 7271,7 milliárd forint (6120,1 milliárd forintbetét + 1151,5 milliárd devizabetét, Forrás: MNB 2016 december). A hazai háztartások birtokában lévő, rezidensek által kibocsátott összes értékpapír állomány 8499,2 milliárd forintra rúg (Forrás: MNB 2016 december). Illetve a Babakötvényeket leszámítva, 2017 január végével 5521,1 milliárd forintnyi lakossági állampapírban testesül meg (BMÁK+PMÁK+KKJ+FKJ+KTJ+PEMÁK(ok), Forrás ÁKK 2017 január). Külön érdekesség, hogy míg befektetési jegyekben 3826,1 milliárd forint, addig tőzsdei részvényekben csak mintegy a tizede, 339,4 milliárd forintnyi összeg került befektetésre. És ez nemcsak a magyar lakosság konzervativizmusában gyökerezik vagy a válság következménye, hanem abban is, hogy alapvetően szűk a nagy kapitalizációjú és forgalmú tőzsdei kibocsátók köre, pláne az olyan méretűeké, mint a MOL, az OTP, a Richter vagy az MTELEKOM.

Apropó kibocsátók. Itt több legyet is üthetnénk egy csapásra. A Magyar Nemzeti Bank nem titkoltan azzal a szándékkal vette meg korábban a BÉT többségi részesedését, hogy azt újra visszaállítja régi fényébe, visszaadja presztízsét, és a magyar gazdaság meghatározó és integráns részévé teszi. Azonban ezidáig nem sikerült nagy társaságokat bevonni vagy a kisbefektetők által oly régen várt, a kilencvenes éveket idéző és nagy potenciális hozammal kecsegtető állami vállalatok (MVM, Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta, stb.) bevezetése is egyelőre elmaradt. Mivel az olimpia költségvetését illetőleg elég tágak a becslések, egészen a 774 milliárd forintos (összesen 3799 milliárd forint, a PwC sokat hivatkozott megvalósíthatósági tanulmánya) induló ártól kezdve, a korábbi olimpiák 2-3-szoros szorzóját és költségtúllépését alapul véve a 12.000 milliárdos tételig terjednek. Érdeklődésben valószínűleg nem lenne hiány, a tőzsdére kerülő vállalaté pedig a legnagyobb lehetne a jelenleg is forgó papírok közül, igaz csak 2017/18-tól 2025-ig.

A fenti ötlet kötvényes, vagy részvény és kötvényes variációja természetesen vita tárgyát képezheti. Mint ahogy a részbeni vagy a teljes állami tőkegarancia is. Azonban egy állami tőkegarancia esetében, egy veszteséges Olimpia ugyancsak a költségvetést terhelné, tehát ez inkább szükségtelen. Az is fontos lenne, hogy valószínűleg limitálni kellene az egy magánszemély és cég által maximálisan lejegyezhető részvények mennyiségét, hogy ne lehessen visszaélni, például egy potenciális kivitelező vagy kivitelezők köre kartellbe tömörülve nehogy visszaéljen a lehetőséggel. Bár hozzátehetjük, hogy Magyarország leggazdagabb emberei közül is jó párnak, teljes vagyonával be kellenes szállnia és szorosan együtt kellene működnie, hogy jelentősen a maga malmára tudja hajtani a vizet. Ugyanígy az Állam vagy a Budapest tulajdonosi szerepét is lehetne részben vagy inkább teljesen korlátozni.

További kérdés, hogy a támogató infrastuktúrális beruházásokat is ugyanez a tőzsdei vállalat kellene, hogy elvégezze vagy az Állam/Budapest? Amennyiben ez előbbi, akkor adja el vagy valamilyen hosszútávú bérleti konstrukcióban bérelje vissza a Főváros vagy a Magyar Állam?
Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy a fentebb vázolt konstrukció minden olyan nagy port kavart beruházásnál is megállná a helyét, mint amilyen például Paks 2.

Jó gondolkodást és ötletelést! Reméljük, mi is hozzátettünk ehhez a roppant bonyolult, ámde érdekfeszítő témakörhöz!